Felugrálás

Szerintem mindenki ismeri azt a szituációt, amikor hazaérkezik a gazdi és a (jó esetben) kis kutya már a nyakában is van. Ez főleg esős, sáros időben nem a legmegfelelőbb magatartásforma a mi, emberi világunkban. A kutya számára ez egy természetes dolog, hogy a hazatérő falkavezér szája széléhez próbál meg eljutni, ezzel kifejezve alázatát. Másrészről nem csak alázat kifejezésére szolgál ez  a fajta viselkedésforma. A farkasoknál tapasztalható, amikor  a falka  újra egyesül, mindig tisztázzák a rangsort. A felugráló kutya ugyanezt teszi; megpróbál a szó-szoros értelmében fölénk kerülni. A farkasoknál és kutyáknál egyaránt a feljebbvalóság jele, ha a másik nyaka fölé hajtja a fejét, ráteszi a lábát. Ez azonban nekünk embereknek cseppet sincs ínyünkre. A legtöbb ember ha egy kutya így viselkedik, elkezd vele kiabálni, rászól, ami a kutya szótárában=,,végre foglalkozik velem".  A kutya eléri a célját, megkapja a várva-várt figyelmet. A legmegfelelőbb megoldás ilyenkor, hogy úgy teszünk, mintha ott sem lenne; rá sem nézünk, nem szólunk hozzá, elfordulunk tőle. Addig kell kitartanunk, amíg a kutya le nem nyugszik, el nem vonul. Ezt meg fogja érteni és minden bizonnyal letesz majd a nyaggatásunkról.

Egy próbát megér! ;)

,,Te vagy a feljebbvaló"- A száj szélének nyalogatása alárendeltségre utal

,,Hozd ide!"

A kutyások körében sokszor felmerül apportírozással kapcsolatos probléma. Legrosszabb esetben nincs meg a kutyában a tárgyak visszahozására való hajlandóság. Legtöbb esetben a mozgó tárgy felkelti a kutya figyelmét és utána is rohan, aztán megtörténik a préda elejtése. Ha azonban a zsákmány már nem mozog sok kutya érdeklődését veszti a tárgy iránt. Amelyik kutya hajlamos erre, érdemes kipróbálni, hogy a tárgyat hosszú madzagra kötjük és folyton mozgásban tartjuk. Ez szinte minden kutyánál beválik, így biztosan érdekes marad számára a játék.

Ha már elértük, hogy kellően motivált állapotba kerüljön a kutya, akkor merülhet fel a következő probléma: a kutya nem akarja visszahozni az eldobott tárgyat. Ilyenkor a könnyebb eseteknél elég, ha a dobás irányával ellentétesen elkezd szaladni a gazda úgy, hogy közben felhívja a kutya figyelmét saját akciójára. Ez azért lehet megoldás, mert a kutyák többsége nem örül, ha a gazda ott akarja hagyni őt. Másrészről játékot is láthat benne; a falkavezérrel való tevékenység mindig izgalmas az alárendelt eb számára. Persze ilyenkor is előfordulhat, hogy a kutya ránk sem hederít (ez rangsorbéli problémára utalhat). Ám ez esetben sem kell lemondani az apportmunkáról, a következő a teendő:

A tárgyra vékony kötelet erősítünk, a kutyára a tárgyon lévő kötél méreténél hosszabb pórázt csatolunk. A tárgyat eldobjuk úgy, hogy az azon lévő kötél végét illetve a kutya pórázát fogjuk. Engedjük, hogy a kutya kiszaladjon a játékért, majd ha elkapta azt, próbáljuk meg finoman magunk felé húzni a tárgyat, miközben mondjuk a ,,hozd" vezényszót. Ha a kutya az ellenkező irányba kezdi el húzni, akkor ne a tárgyat, hanem a kutyát kezdjük el magunk felé húzni. Ha a tárgyat közben kiejti a szájából, kezdjük el mozgatni, amíg újra meg nem fogja és folytassuk a műveletet. Amikor elérjük a kutyát fogjuk meg a szájában lévő tárgyat és óvatosan kezdjük el a húzós játékot. Nagyon vigyázni kell, nehogy megsértsük a fogakat, mert akkor biztosan elmegy a kutya kedve az egésztől és ki fogja köpni a tárgyat.

Amit soha ne csináljunk: ne tömködjük a kutya szájába a tárgyat, ezzel csak azt érjük el, hogy megutálja dolgot. Másrészről soha ne mi vegyük fel a tárgyat a földről, ez mindig legyen a kutya dolga. Ha mi vesszük fel, akkor ebből a kutya annyit ért meg: a gazdi majd úgyis felveszi helyettem és folytatódhat a játék. Inkább próbáljuk meg rugdosni a játékot egy kicsit, vagy a madzaggal mozgatni és mondjuk a ,,fogd meg" parancsszót. Ha sikerült rávenni, hogy megfogja kicsit játékosan mozgassuk a szájában majd mondjuk az ,,erezd" vezényszót. Ilyenkor ne mozgassuk a tárgyat teljesen merevedjünk meg: a kutya halott zsákmány iránt elveszti érdeklődését.

Ha mégsem ereszti, akkor legyen nálunk egy másik tárgy amelyet mozgásba hozunk, így felhívva a kutya figyelmét. Valószínűleg az ,,élő préda" jobban fogja vonzani ezért a ,,halott zsákmányt" otthagyva ráveti magát a mozgó tárgyra, amelyet azonban ne engedjünk neki elkapni.

Természetesen, amint helyeset cselekedett a kutya mindig kapjon dicséretet!

Soha ne játszunk olyan sokáig, hogy a kutya megunja! Mindig addig tartson a játék, amíg a kutyának még lenne kedve egy következő dobáshoz. Mindig mi döntsük el meddig tart a közös tevékenység.

Ezekkel a módszerekkel ugyan nem a szabályos apportmunkát tanítjuk meg a kutyának, de kedvet teremthetünk a tárgyak cipeléséhez. Ezek a mozzanatok alapjai a szabályos munkának is.

Oldal: Alapvető problémák
Problémás kutyák nevelése - © 2008 - 2024 - kutyaoktato.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat